Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Csíksomlyó üzenete

A csíksomlyói kolostor keletkezésétől fogva 
Csík vallási és szellemi központját képezte, temploma pedig a kezdetektől búcsújá-
róhely volt. Mindig vonzó 
download--9-.jpg
és gyűjtő hely, amelyet 
tömegesen felkeresnek, és ahová szívesen jönnek. 
Mára a kegyhely központi nagybúcsúja a pünkösdi, 
amelyre több százezer ember zarándokol el, de több 
ezres tömeget gyűjt ide az őszi Mária neve búcsú is. 
Az ünnepet Boldog XI. Ince pápa, Buda felszabadí-
tója rendelte el az egész egyházban annak emlékére, 
hogy 1683. szeptember 12-én a törököknek nem 
sikerült Bécs városát bevenni. Azt viszont nem tudjuk, hogy a csíksomlyói kegyhelyen pontosan mikor 
indult az őszi Mária neve búcsú. A Szűzanya iránti 
nagy tisztelet és kegyelet alakíthatta ki. A családias 
búcsún a tömeg személyes jelleggel gyűl össze, mert 
tudja: Csíksomlyó a hit és a bizakodás világítótornya. 
Teljesen a Szűzanya tiszteletére rendezett búcsú Csíksomlyón az őszi 
Mária neve búcsú. A székelység hagyományában gyökerezik az a szokás, 
hogyha pünkösdkor nem jött valaki búcsúra, Mária nevekor illett eljönnie. Az őszi zarándoklatot a hagyomány alapján a szeptember 8-át követő 
vasárnapon tartjuk. Szűkebb keretek között megülték a Mária neve napját 
is, szeptember 12-én. Mivel az 1970–1980-as években a kommunista ateista hatóságok akadályozták, hogy a pünkösdi búcsút a maga teljességében 
bonyolíthassák le a ferencesek, az a szokás alakult ki a nép körében, hogy 
inkább szerettek Mária nevekor eljönni Csíksomlyóra. Ezért sokkal többen jöttek az őszi búcsúra az 1989-es politikai rendszerváltozás előtt, mint 
1990 óta. Most a legtöbben pünkösdkor igyekeznek eljönni kegyhelyünkre. 
A kommunizmus idején bensőséges volt a hívek búcsújárása. Elimádkozták, elénekelték a Szűzanya köszöntésére szolgáló imáikat, gyóntak, 
áldoztak, kis csoportokban megkerülték a Kissomlyó hegyet. Imádkoztak 
a kápolnákban, a különböző kereszteknél, elvégezték a keresztutat, illetve 
részt vettek az ünnepi szentmiséken, amelyeken kiváló szónokok prédikáltak. A karhatalom nem avatkozott bele a hívek áhítatába, csak felvigyázták 
az ide zarándoklókat, nehogy valamiféle rendszerellenes zendülés történjen. Ha valakik keresztaljával jöttek, esetleg egy kis csoport kereszttel, vagy 
zászló vezetésével próbált körmenetet tartani, az állambiztonságiaknak 
azonnal „felugrott a lázuk”, és nyomban riasztották az „imputernicsitet”, 
hogy akadályozza meg az ilyen meg nem engedett szertartást. Volt is egykét ilyen eset.
Jelen lapszámunk a teljesség igénye nélkül azt igyekszik felvillantani 
a kommunizmus idején a csíksomlyói kegyhelyen szolgáló szerzetesek és 
civilek életén és működésén keresztül, hogy milyen vallási élet zajlott az 
ateista elnyomás alatt, milyenek voltak a kegytemplom ünnepei, az itt élők 
és dolgozók mindennapjai.
A csíksomlyói Segítő Szűz kegytemploma messziről tündöklik, hív, 
áldást, erőt, vigaszt, kegyelmet osztogat. Ide zarándokoltak őseink ősszel 
a Szeplőtelent neve napján köszönteni. Nem ékes szavakkal, betanult ritmusokkal, hanem kitárt karokkal, szeretettől ragyogó szemekkel, gyermeki szívvel. Székelyek Nagyasszonya, védő, oltalmazó jobbod terjeszd ki az 
Olt, Maros, Küküllő, Nyárád vidékére, itt lakó véreinkre! Ne engedd, hogy 
felőrlődjünk, elvesszünk, megsemmisüljünk mi, a te néped!
Fr. Urbán Erik

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.